Számos hagyomány ismert az osztrák esküvők múltjáról, melyek közül néhányat ma is előszeretettel használnak. Régen, amikor a házassági ajánlat még formális volt, a vőlegény egyik barátját küldte el a kiszemelt lány családjához, hogy tájékoztassa őket nősülési szándékáról. Ha útközben a barát vak embert, szerzetest vagy terhes nőt látott, nem folytatta útját, mert ezek rossz ómennek számítottak, a házasság ezek szerint kudarcra volt ítélve.
Mivel való találkozás jelentett szerencsét, mi számított pozitív előjelnek?
|
|
|
Hagyományosan Salzkammergutban, Tirolban és Stájerországban a menyasszonynak nagyon korán fel kell kelnie az ágyból az esküvő napján. Hajnalban szomszédok és barátok jönnek, hogy felébresszék a menyasszonyt.
Mivel teszik ezt? |
|
|
Belgiumban két nyelvi kulturális csoport él – északon a holland ajkú flamandok, délen a francia ajkú vallonok –, valamint egy kis német anyanyelvű csoport. Az Európai Unió alapító nemzeteként Belgium máig őrzi hosszú kulturális múltját, amint azt számos esküvői hagyománya is mutatja.
A menyasszony hagyományosan két virágot visz az esküvőjére. Miután végig ment a folyosón az oltárhoz, az elsőt az anyjának adja és átöleli. A házassági fogadalom letétele után a menyasszony a másik virággal a vőlegény anyját ajándékozza meg, ezzel mutatva, hogy elfogadja új családját és anyósát.
Az esküvő napján a menyasszony magánál hord egy ruhadarabot, amelyre a nevét hímezték. Az esküvőt követően bekeretezik és a falra akasztják a családi otthonban. A menyasszony családjának következő nőtagja, aki férjhez megy, örökli a ruhadarabot, melyre az ő neve is rá lesz hímezve.
Mi ez a ruhadarab, mely nemzedékről nemzedékre öröklődik és fontos családi örökségnek számít?
|
|
|
Finnországban az eljegyzési gyűrűk hagyományosan aranyból (manapság inkább fehéraranyból) készülnek és mindkét fél viseli. Házasságkötéskor csak a menyasszony kap új gyűrűt, melyet az eljegyzési gyűrűvel azonosan, a bal kéz negyedik ujján hord. Ezt az ujjat finnül „nimetön”-nek hívják, ami „névtelen”-t jelent.
Egy másik esküvői hagyomány a szertartást megelőző este tartott, fényűzően feldíszített, tisztító szauna volt.
Kik vettek rajta részt a menyasszonyon kívül?
|
|
|
A mai francia esküvők egyszerre jelenítik meg a kortárs stílust a régi szokásokkal. Sok régebbi hagyomány eltűnt (szerencsére a legtöbb menyasszony már nem kényszerül arra, hogy megigya a „pot de chambre” rituálé során egy edénybe összegyűjtött titokzatos folyadékot), de Franciaország romantikus történelmének még mindig sok szép szokása van, melyet beépítenek a párok az esküvőjükbe.
Hagyományos francia esküvői desszert a „croquembouche”, melyet akár torta helyett is tálalnak.
Miből készülnek a kis, karamellel bevont tésztagömbök?
|
|
|
A hagyományos görög ortodox esküvő nélkülözhetetlen kelléke a korona, mely a két család és a két lélek egyesülésének és egy új szövetség létrejöttének szimbóluma. Hagyományosan finom fehér virágokból – narancsvirág és rózsa – és örökzöld levelekből készültek, melyek a termékenységet szimbolizálják. Kiegészíthették olajágakkal, gyógynövényekkel. A modern esküvői koronák gyakran fémből, szalagokból és virágokból készülnek.
Hányszor kerüli meg a pár, a koronával a fején, az oltárt?
|
|
|
Hollandiában nem minden a fapapucsról és a tulipánokról szól, bár részét képezik még a hagyományos esküvőknek is. Az esküvőn résztvevőknek kis virágdíszt tűznek a ruhájára, férfiaknak rendesen, nőknek fejjel lefelé, hogy meg tudják különböztetni egymást részegen. Az egybekelés általában több kisebb részből áll, mint a közös reggelizés, és a meghívó pontosan elárulja, hogy melyik részre hivatalosak a meghívottak, és milyen ajándékot vár tőlük a pár.
Milyen jel van a meghívón, ha pénzt vár a pár?
|
|
|
Az írek életét számos babona és hiedelem szövi át, esküvői hagyományaik is szorosan követik a szokásrendszert, bár a modern esküvők napjainkban már jobban követik a nyugati mintákat, néhány tradicionális elemmel fűszerezve. A menyasszonyok hagyományosan kék esküvői ruhát viseltek a tisztaság szimbólumaként, hajukban pedig vadvirág volt. Az oltár felé vezető folyosón a menyasszony vitte végig a patkót, száraival felfelé, nehogy elfogyjon a szerencse. A patkót később a pár közös otthonában akasztották fel.
A templom ajtaját, amikor a menyasszony és a vőlegény is bent volt már, bezárták. Mi volt ennek az oka?
|
|
|
Lengyelország egyes régióiban még mindig őrzik az esküvői vendégek személyes meghívásának hagyományát. Sok fiatal pár szüleik kíséretében felkeresi családját és barátait, hogy személyesen adja át nekik az esküvői meghívókat. A vőlegény a szüleivel közvetlenül az esküvő előtt érkezik a menyasszony házához, ahol a szülők megáldják őket. A leendő házaspár együtt lép be a templomba és megy az oltárhoz, szüleik és a két tanú követi őket.
Mivel várják az ifjú párt a szülők a szertartás után? Ezekkel kívánják a párnak, hogy sose éhezzenek és tudják kezelni a mindennapi nehézségeket.
|
|
|
Egy olasz esküvő hatalmas eseménynek számít, az esküvőt megelőzően három vasárnapon át hirdetik a templomban, számtalan előkészületet tesznek, hogy tökéletes legyen a nagy nap. Az olasz párok nagyon babonásak. Sok olasz esküvőn a menyasszony és a vőlegény apró csecsebecséket tart magánál, hogy szerencsét hozzon. A vőlegények gyakran hordanak a zsebükben egy kis vasdarabot, hogy elűzzék a rossz szellemeket, míg a menyasszonyok apró hasítékot vágnak a fátylukba, hogy „beengedjék” a szerencsét.
Milyen állatról nevezték el azt az olasz körtáncot, amikor a vendégek hol az óramutató járásával megegyezően, hol annak ellentétesen táncolnak körbe-körbe, a zenének megfelelően egyre változó tempóban?
|
|
|
Sok más kultúrában csak a leendő menyasszony kap eljegyzési gyűrűt, de a svéd hagyomány szerint mindkét fél visel egyet-egyet. Az eljegyzési gyűrű általában értékes kővel díszített, mutatós gyűrű, a svédeknél ehelyett egyszerű arany karikát viselnek és a kidolgozottabb, díszesebb gyűrűket a ceremónia alatt adják át egymásnak, mint jegygyűrűt. A svéd esküvői szokások szerint a leendő házaspár egyszerre lép be a templomba és együtt megy végig az oltárhoz vezető folyosón. Ez annak a szimbóluma, hogy a pár tagjai egyenrangú partnerként, szabad akaratukból kötnek házasságot.
Milyen ruhát és fejdíszt visel hagyományosan egy svéd menyasszony?
|
|
|
Sok cseh esküvői hagyomány a kereszténység korai idejéből származik. Ezek a rituálék nem csak a boldogságot és bőséges gyermekáldást biztosították, hanem védelmet nyújtottak a betegségek, az éhínség, a veszekedés és legfőképpen a rossz szellemek ellen. Akár polgári esküvőről van szó, akár egyháziról, a szertartásra rendszerint délelőtt kerül sor, utána követi délben a fogadás. Virágdíszt nem csak a menyasszony és a vőlegény visel az esküvőn, hanem minden vendég, a kabátjára vagy ruhájára tűzve. A legtöbb esetben ez mirtusz, fehér masnival díszítve.
A vőlegény barátai a szertartás után egy kötelet feszítenek ki a templom elé, útját állva ezáltal az ifjú párnak. A kötelet virágokkal, szalagokkal és üres palackokkal díszítik. Mit kell tennie a vőlegénynek, hogy szabadon tovább haladhassanak?
|
|
|