Szövegkiegészítés - 6.


Kecskebéka, jégmadár, fecskefarkú lepke – egy-egy szép élőlény azok közül, amelyekkel országjárás, kirándulás közben találkozhattok. Lássuk, mit tudtok róluk! Egészítsétek ki a leírásokat a megadott szavak felhasználásával!
Sárgarigó
A legszebb madaraink közé tartozó sárgarigó április végén, május elején Afrika trópusi tájairól érkezik hazánkba. A feltűnő színű hímeket könnyű felismerni: az öregek tollazata ragyogó , a farkuk és a szárnyuk fekete. Szélső faroktollaik hegye is sárga. A tojó színezete egyszerűbb: zöldessárga, alsóteste hosszanti sávokkal mintázott.

A sárgarigó tulajdonképpen nem rigó, így a magyar neve kissé megtévesztő. Bár alakja emlékeztet a rigókéra, korábbi neve, az  találóbb volt.

A sárgarigó a lombkoronában keresi táplálékát, ahol főleg hernyókat és bogarakat fogyaszt. Megeszi azokat a nagy testű,   hernyókat is, amelyeket más madarak nem kedvelnek. Cserebogárrajzás idején sokat elpusztít a lombot rágcsáló bogarak közül. Amint beérnek a lédús , rovartáplálékukat ezekkel is kiegészítik. A fiókákat eleinte szintén rovarokkal etetik, később a tollasodó apróságoknak is adnak gyümölcsöt.

Tavasszal a hímek a tojók előtt érkeznek a költőhelyekre. Területet foglalnak, és hamarosan felhangzik jól ismert, flótázó kiáltásuk: "huncut a bíró". Ha ezt a hangot márciusban halljuk, az mindig a  származik, aki több madárhang mellett a sárgarigó flótáját is sokszor szövi saját énekébe.

A sárgarigó kedveli a ligetes erdőket, az ártereket, az alföldi akácosokat, a parkokat és az összefüggő kerteket.

A fészek helyét a tojó választja ki, és azok a madarak, amelyek egyszer már költöttek, gyakran ugyanazon a fán fészkelnek, mint az előző évben. A sárgarigó otthona egyedülálló a hazai madárvilágban. Mindig lombos fán épít, elsősorban a koronában. Egy villás ágra alulról szövi rá a  és háncsokból álló, viszonylag mély csészéjű fészkét, amely kosárként csüng az ág alatt. A fészek csészéjét szőrrel, mohával, gyapjúval vagy vékony gyökérdarabkákkal béleli.

A fészekbe általában , fehéres alapon fekete pettyekkel ritkásan mintázott tojás kerül. A kotlási idő általában  nap. A fiókák kezdetben csupaszok, szemük csak a hatodik napon nyílik, és anyjuk folyamatosan melengeti őket. Később mindkét szülő etet. A sárgarigók bátran támadják a fészek közelében megjelenő varjakat, szarkákat és ölyveket, ám ezek mégis gyakran kifosztják otthonukat, kiisszák a tojásokat, elrabolják az apró fiókákat. A kicsinyek szerencsés esetben jó két hetet töltenek a fészekben. Amikor elhagyják azt, még nem tudnak , így a közeli ágakon üldögélve várják szüleiket.

Hazánkban az őszi vonulás  indul, és szeptember első felében az utolsó sárgarigók is elhagyják az országot. A Szaharán átrepülve érik el a telelőterületeket elsősorban Kelet-Afrikában, de az európai sárgarigók Dél-Afrikáig és Madagaszkár szigetére is eljuthatnak. A gyűrűzési adatok szerint az egy fészekaljból származó madarak gyakran együtt indulnak útnak.